A nyakcsigolyák modellje

Ez a nyaki gerinc anatómiai modellje magában foglalja a hét nyakcsigolyát és a gerincvelői idegeket, az agytörzs egy részét és az aa. vertebrales-t.

A modell fehér alapon érkezik.

---

Anatómiailag a modell mind a 7 nyakcsigolyát és a nyakszirtcsontot (os occipitalis) mutatja. A modell tehát a nyaki gerinc két legfontosabb ízületi típusát mutatja, amelyek a csigolyatestek közötti szimfízis (disci / porckorongok) és a gerinccsigolyák között elcsúszó fasettízületek. Ezenkívül mind a felső, mind az alsó nyaki ízületek láthatók.

A modell az agytörzset (a középaggyal, a pons-szal és a velővel), a gerincvelői idegeket (az elülső és a hátsó radixszel együtt) és az a. vertebralis-t is mutatja. Összességében a csont minősége jó, ezért nagyobb kiemelkedések láthatók a csontszövetben.

Mozgás szempontjából a modell rugalmas. Az emberi gerinc nagy a nyakban (ami lordózisos). Ezzel a modellel bemutathatók a legfontosabb mozgások, amelyek a hajlítás-nyújtás, az oldalirányú hajlítás és a rotáció.

A nyaki gerinc (nyakszirtcsont), a felső nyaki gerinc (atlasz) és a második felső nyakcsigolya (szár) rugalmasan van összeszerelve, ami különösen rugalmas hatást eredményez, ahol a csigolyák természetes módon követik és állítják össze újra mozgás közben. Így bemutathatók a nyaki ízületekben a legfontosabb mozgások, amelyek a felsőtestben zajló szög és a fejjel való bölcső, valamint a nyakban zajló fejrázás.

Klinikailag ez a modell ideális a nyaki gerinc porckorongsérvének, gyökérérzékenységének és spondylolisthesisének (gerincvelő) megértéséhez. Használható olyan rendellenességek megértésére is, mint a spondylosis, a gerincszűkület, az osteoarthritis (oszteoartritisz), a csigolyaboncolás és a törések (törések).